Teip az ízületi fájdalmak miatt

teip az ízületi fájdalmak miatt

Fejfájás a klinikai gyakorlatban: szempontok az elkülönítő kórisméhez Dr. Áfra Judit Éber betegekben az agyállomány ingerlése semmilyen fájdalmat nem okoz, az agyburkok és a nagy erek elsősorban a meningealis artériák ingerlése viszont azonos oldalon fejfájáshoz vezet. Intracranialisan az agyburkok, az erek közül a meningealis artériak és sinusok, a carotisok, a vertebralisok és az arteria basilaris, a Willis-kör erei és az abból kiinduló ágak proximalis része rendelkezik érző beidegzéssel.

E szerkezetek nagyobb részét a n. A fej egyéb részeinek érző beidegzésében a n. A fejfájás miatt orvoshoz forduló teip az ízületi fájdalmak miatt vizsgálatakor fontos kérdés az, hogy önálló fejfájás-betegségről vagy tüneti fejfájásról van-e szó. A fejet ért ütést esetleg csak napok múlva követő fejfájás leggyakrabban a postcommotiós szindróma részeként jelentkezik, ritkán önálló tünet, legtöbbször hányinger, szédülés kíséri, neurológiai góctünet nincs.

Gyakran alakul ki fiatal felnőttekben, ha a commotiót követően nem fordítanak figyelmet az ágynyugalomra. Epiduralis vagy heveny subduralis haematoma. Előfordulhat fejfájás epiduralis vagy heveny subduralis vérzés esetén is, de itt inkább a vérzés térfoglaló jellegéből fakadó és sokszor gyorsan kialakuló neurológiai góctünetek, illetve tudatzavar uralja a klinikai képet.

Ez a jelenség migrén ben, vagy tenziós típusú fejfájás ban szenvedőknél fordul elő, akik betegségük miatt túl gyakran vesznek be fájdalomcsillapítót, vagyis egyfajta elvonási tüneteként fogható fel. Súlyos esetben, akár naponta előfordulhat, és nagyon fájdalmassá, elviselhetetlenné válhat, épp ezért a beteg számára megkönnyebbülést jelent bevenni egy vagy több szem fájdalomcsillapítót. Fokozódnak a mellékhatások Ez azonban csak tovább rontja a helyzetet, és fokozza a krónikus napi fejfájások kialakulását. Kísérő tünetként gyakran hányinger, szorongás, nyugtalanság, irritabilitás, koncentrálási nehézségek, memória-problémák, depresszió és alvászavar fordul elő. A rebound fejfájásra jellemző, hogy a betegnek hetente legalább 3 alkalommal van szüksége fejfájás-csillapító gyógyszerére, és majdnem mindennap érez fájdalmat.

Epiduralis vérzést tompa, erős ütés idéz elő. Legtöbbször a koponyacsont belső oldalán futó arteria meningea media sérül, a dura ép marad, ezért kerül a vér az epiduralis térbe.

Ritkábban vénás eredetű is lehet a vérzés a sinusok sérülése révén. Nagyobb erejű és nagy sebességű tompa ütés vezet leggyakrabban subduralis vérzéshez, amely vénás eredetű és társul teip az ízületi fájdalmak miatt az agy contusiós sérülése is.

Mindkét esetben idegsebészeti beavatkozást kell mérlegelnünk, térfoglaló és súlyos tüneteket okozó vérzés esetében sürgősséggel. Krónikus subduralis haematoma. Subduralis haematoma előfordulhat idült formában is. Az idősebb beteg nem emlékszik a fejet ért mérsékeltebb erejű ütésre, amely ritkábban heveny, gyakrabban progresszív jellegű fejfájást okoz és neurológiai góctüneteket is találhatunk.

Idegsebészeti beavatkozás itt is mérlegelendő. A nyaki sérülések közül az ostorcsapás-trauma vezethet heveny vagy idült fejfájás kialakulásához. Ebben a fejfájásformában nincs megbízható teszt a kórisméhez, csak a kórelőzmény alapján állítható fel a kórisme. Nyaki sérülés esetén mindig gondolnunk kell a carotis vagy vertebralis dissectióra is.

Posttraumás fejfájás. Koponyatrauma után azonnal vagy késleltetve is kialakulhat posttraumás fejfájás, amikor semmiféle traumás intracranialis szövődmény nem bizonyítható.

Ilyen esetekben elsősorban a tenziós fejfájás kezelésében használatos gyógyszereket alkalmazhatjuk.

Belső elválasztású mirigy funkciójánál fogva inzulint, valamint glukagont termel ld. Cukorbetegség cím alatt. Külső elválasztású mirigy jellege abból adódik, hogy emésztőnedvet amilázt, tripszint, elasztázt, nukleázt, valamint lipázt termel.

Érbetegségek Nem traumás intracranialis vérzések. Hirtelen jelentkező, erős fejfájás esetén — amit sokszor a beteg élete legerősebb fejfájásaként említ, még akkor is, ha visszatérő fejfájásai vannak! A subarachnoidealis vérzésnek térd hemarthrosis kezelés áttekintése egyetlen tünete a fejfájás, de kísérheti hányinger, hányás, kialakulhat tudatzavar és neurológiai góctüneteket, illetve tarkókötöttséget is észlelhetünk.

A koponya-CT igazolhatja a vérzést, de negativitása és alapos klinikai gyanú esetén lumbalpunctio is javasolt. Igazolt subarachnoidealis vérzés esetén idegsebészeti konzílium szükséges.

közös kezelés tengerparti régió

Az állományi vérzés leggyakoribb oka a hypertonia, de aneurysmából vagy arteriovenosus érmalformatióból eredő vérzés is törhet az agyállományba.

A hypertoniás vérzés leggyakrabban a törzsdúcokban fordul elő. Minden olyan állapot, amely fokozott vérzésveszéllyel jár pl. Az idegsebészeti beavatkozás szükségességét a vérzés mérete és térfoglaló jellege dönti el, de véralvadási zavar esetében a haemostasis rendezése elengedhetetlen.

Nem vérzett érmalformatiók. A képalkotó eljárások mind szélesebb körű alkalmazásával egyre gyakrabban derül fény saccularis aneurysmákra vérzés nélkül. Ez lehetőséget ad megelőző műtéti ellátásra, amely nem veszélytelen ugyan, de megakadályozhatja a nagyobb kockázatot jelentő subarachnoidealis vérzést.

Fájdalomcsillapító is okozhat fejfájást

Nincs olyan fejfájás-forma, amely egyértelműen nem vérzett aneurysmára utal. Egyesek szerint az ilyen fejfájás előre jelzi az aneurysma megrepedését. Malformatiók esetében is a vérzésveszély csökkentése vagy elhárítása a cél, amely embolisatióval, irradiatióval és műtéttel lehetséges.

Arteritis temporalis óriássejtes arteritis. Elsősorban az idősebb korúak betegsége, jellemzője az újonnan jelentkező fejfájás, amelyhez a temporalis artériák előemelkedése, nyomásérzékenysége, illetve sok esetben általános izom- vagy ízületi fájdalom társul.

Különösen a rágóízület lehet fájdalmas, illetve a rágóizmok fáradékonyak. A betegség legnagyobb veszélye a vakság, ha a gyulladás a szemet ellátó erekre is átterjed. A fel nem ismert óriássejtes arteritis kétoldali vaksághoz vezethet. Artériás dissectio. A legjellemzőbb klinikai tünetek a hirtelen kezdetű fejfájás arteria vertebralis esetében inkább nyaki fájdalom a dissectio oldalán, azonos oldali Horner-szindróma és sokszor csak órák vagy napok múlva kialakuló fokális agyi vagy retinalis ischaemia tünetei.

Heveny hasnyálmirigy-gyulladás

A kórelőzményben sokszor találkozunk nyaki traumával. A kezelésben anticoagulálás, a thrombocytaaggregáció gátlása és egyes esetekben endovascularis vagy közvetlen műtéti kezelés jön szóba. A sinusthrombosis leggyakoribb első, és az esetek egy részében egyetlen tünete a fejfájás, amely lehet enyhe, de erős is.

a könyökízületek valóban fájnak

Szemfenéki pangás, epilepsiás roham, neurológiai góctünetek, tudatzavar szintén előfordulhat. A thrombosis kialakulásának több oka lehet, de fogamzásgátlót szedő nőkben, főként ha más érrendszeri kockázati tényező pl. A kórisme felállításában elsősorban koponya-MRI vénás fázisú képekkel kiegészítve nyújt segítséget. Az anticoagulálást mielőbb meg kell kezdenünk.

Ischaemiás stroke.

Migrén 6 oka, 6 tünete, 6 kezelési módja [teljes betegtájékoztató]

A fejfájás nem jellegzetes, nem is erős. Gyakrabban fordul elő olyanokban, akik valamilyen önálló fejfájás-betegségben pl.

tompa fájdalom a térdben járás közben

Nem ér eredetű intracranialis betegségek A liquorkeringés zavarai. A liquor az agykamrák plexus choroideusaiban termelődik, az oldalkamrákból az aqueductuson át a IV. Sok liquor termelődése pl. Ez az agyburkokra, a nagy erekre, fájdalomérző agyidegekre gyakorolt nyomás révén okoz fejfájást, amelyhez társulhat tudatzavar is, elsősorban akkor, ha hirtelen alakult ki a liquorhypertensio vagy a kiegyenlítő csípőízület tünetek okai kimerültek.

Jellegzetes lehet az, hogy köhögés, tüsszentés, hasprés, illetve fekvő helyzet az intracranialis nyomás növelése révén a fejfájást fokozza vagy kiváltja. Képalkotó vizsgálat és idegsebészeti konzílium szükséges.

Fiatal, többnyire elhízott nőkben alakul ki a benignus intracranialis hypertensio. Ebben a betegségben nagy valószínűséggel csak csökkent liquorfelszívódásról van szó, semmilyen más ok nem igazolható. Veszélye, hogy a fejfájás mellett a n. Kezelésében a testsúlycsökkentés, vízhajtó, esetleg az opticushüvely fenestratiója jön szóba. Jellegzetes, hogy fekvő helyzetben a fejfájás csökken vagy megszűnik, ülő, de főként álló helyzetben pedig fokozódik. Kísérheti hányinger, szédülés, fülzúgás, homályos látás.

Csökkenése a liquorvesztés megszüntetésétől várható. A lumbalpunctio utáni fejfájásban elég lehet a fektetés, folyadékpótlás infúzióban, esetleg koffein, de makacs esetekben epiduralis sajátvér befecskendezése is szükségessé válhat a punctio helyén — az így képződő tamponád megakadályozza a szivárgást. Térfoglaló folyamatok. A klasszikus teip az ízületi fájdalmak miatt szerint a fejfájás az agydaganatok egyik fő jellemzője, de a modern és egyre szélesebb körben hozzáférhető képalkotó eljárások korában az agydaganatok jelentős részét az első epilepsiás roham után ismerik fel.

A szem mögötti fájdalom

Ritkán hirtelen kialakuló fejfájás is jelenkezhet. Az agy állománya nem fájdalom-érzékeny, így a daganatok közvetve okoznak fejfájást. Ennek mechanizmusa leggyakrabban a nagy erekre, az agyburkokra, esetleg a fájdalomérző rostokat is tartalmazó III. Az infratentorialis vagy az aquaeductus Sylvii környéki daganatok jóval gyakrabban okoznak fejfájást, mint a supratentorialisak. Lassan növekvő daganatok esetében, a kompenzációs mechanizmusok révén, hosszabb ideig szinte tünetmentes lehet a beteg, azonban az intracranialis térfoglaló folyamatok növekedésének határt szab a merev koponyacsont által meghatározott zárt tér.

Az agydaganatok okozta fejfájás nem jellegzetes, leginkább a tenziós fejfájásra emlékeztet. Azokban a betegekben, akiknek kórelőzményében önálló fejfájás-betegség szerepel, nagyobb valószínűséggel jelenik meg fejfájás koponyaűri térfoglaló folyamat esetében is.

További a témáról