Vállízület fájdalom a pad nyomása közben

Muscle and Fitness testépítő és fitnesz magazin

Irodalomjegyzék Fekvenyomás Az es évek óta a fekvenyomás vált a legszélesebb körben ismert erőgyakorlattá, amely a súlyzós edzést ha úgy tetszik, a gyúrást leginkább reprezentálja.

láz izületi fájdalom

Helyesen végezve az alkalmazható jelentős súly következtében vitathatatlanul a felsőtest erejére legnagyobb hatással lévő gyakorlat. Az elsődleges mozgatók a nagy mellizom és a vállizom elülső része, ill. A trapéz- és rombuszizom, ill. A széles hátizom emeli a bordakosarat, a kis mellizom pedig segít ezt az ívelt helyzetet rögzíteni, amikor a lapockát a trapéz- és a rombuszizmok a gerinchez rögzítik, mindez pedig biztosítja a felsőtest stabilitását a nyomás során.

Dr. Székely György

A rotátorköpeny hátsó izmai stabilizálják a felkarcsontot, és megakadályozzák a forgását a vállízületben. Az alsó végtag, a csípő és a lábizmok hídként szolgálnak a felsőtest és a talaj között, ami biztosítja, hogy az alsó test is hozzájáruljon vállízület fájdalom a pad nyomása közben erőkifejtéshez.

Ettől a momentumtól válik a fekvenyomás teljes testes alapgyakorlattá. Erőkarok Mivel nagyjából szimmetrikusan, mindkét karral nyomunk, a rúd tömege két egyenlő, lefelé ható erőként fogható fel, melyek erőkarokon keresztül hatnak. A fekvenyomás esetében a guggoláshoz hasonlóan 3 erőkarnak van jelentősége maga a nyomó mozdulat itt is 3 ízületet érint : a csuklóra, és a vállra ható erőkaroknak. A csuklóra ható erőkar Optimális esetben a rúd és a csukló között nincs erőkar, így érhető el a legnagyobb erőkifejtés vagy teljesítmény.

Ha a csukló hátrahajlik, akkor erőkar jön létre a rúd és a csuklóízület között. Ez részben rontja a teljesítményt, de sokkal fontosabb, hogy kórosan terheli a csuklót, és hosszabb távon ízületi problémákat okozhat.

A harmadik variációnak, amikor a csukló előrehajliknem szabad előfordulni.

hónappal a térd artroplasztika után

Ugyanis míg a hátrahajlást, ha nem is egészséges, az ízület képes elviselni, addig az előrehajlást nem. Ha a kismértékű előrehajlásban az izmok már nem képesek megtartani a kézfejet, a csukló megtörik, és az ízület mozgathatóságának határán a kéz szorítóereje megszűnik.

Mikor jó a fájdalomra a meleg?

Az előrebillenő kézből kiesik a rúd, és bizonyosan balesetet okoz. A könyökre ható erőkar Alap és jó esetben az alsó holtponton az alkar függőleges helyzetű a rúd alatt. Ekkor nincs a könyökízületet terhelő erőkar sem horizontálissem szagittális síkban. A felkar változatlan állása mellett mind a szűkebbmind a szélesebb fogás a könyökre ható felesleges és káros erőkarokat hoz létre a szélesebb még a vállra is kedvezőtlenül hat.

Az előre vagy hátra billenő alkar erőkart hoz létre a rúd és a könyök között, rontja a stabilitást, erőkifejtésbe kerül az egyensúly visszaállítása, ez által romlik a célirányos erőkifejtés és teljesítmény.

A vállra ható erőkar Amennyiben a kivitelezés optimális, tehát az alkar a mozgástartomány alsó részén függőleges, a vállra ható erőkar a felkar vízszintes helyzetében a legnagyobb, és minden esetben megegyezik a felkar hosszával, az bármilyen szöget zárjon is be a törzzsel.

A vállra ható erőkar mértékét befolyásolja a könyökre ható erőkarok esetleges megjelenése az alkar nem függőleges.

kenőcsök, amelyek enyhítik az ízületek fájdalmát és gyulladását

Az alkar előrebillenése amellett, hogy a könyökre ható erőkart hoz létre, növeli a vállra ható erőkart is. Kompenzálni visszahúzni a rudat a könyök fölé a könyökhajlító izmoknak kell enede valójában inkább egy előreemelésre emlékeztető erőkifejtést eredményez.

A túlzottan előre kerülő jelentős tömeg végső esetben akár akut vállsérülést is okozhat. Az alkar hátrabillenése kisebb vállra ható erőkart eredményez, ami pozitív érzetet is kelthet, azonban nagyobb terhelést ró a könyökízületre kvázi nagysúlyos könyökfeszítés lesz, a tisztán nyomó mozdulat helyettés ez artrózisú térdízületek készítményei rontja a teljesítményt, másrészt túlterhelheti a könyökízületet mint általában minden, értelmezhető súllyal végzett, tisztán könyökfeszítő mozdulat.

A túl szűk fogás miatt befelé dőlő alkar vállízület fájdalom a pad nyomása közben nem túl jelentősen csökken a vállra ható erőkar, de a könyökre helyeződő erőkar és az ízület mozgathatóságán kívül eső, oldalirányú erőltetése túlterheli vállízület fájdalom a pad nyomása közben könyökízületet.

Ez az állapot jellemzően a helytelenül végzett szűk fogású fekvenyomás esetén áll elő, és a csuklónak sem tesz jót. A túl széles fogás miatt kifelé dőlő alkar következtében keletkező erőkar hozzáadódik a felkarcsont hosszából eredő erőkarhoz, és ténylegesen érvényesülő többlet terhelést okoz, és hosszabb távon hozzájárul a vállízület károsodásához.

Követelmények és jellemzők A fekvenyomás során a maximális teljesítmény akkor érhető el, ha a nyomás során minden feszes és stabil, a lábaktól a rúdig. A rack beállítása A fekvenyomópad villáinak olyan magasságúnak és alacsony pereműnek kell lenni, hogy a rúd minimális megemelés után úgy legyen kivehető, hogy a felsőtest korábban felvett feszessége megmaradjon, tulajdonképpen mintegy kihúzzuk a villákból.

Ez azért fontos, mert a túl magasra és a túl alacsonyra állított villákból úgy lehet kivenni a rudat, hogy közben a váll és a lapocka elmozdul, ami miatt romlik a kinetikus lánc stabilitása, és ez által a teljesítmény.

Elhelyezkedés a padon Kisebb súlyoknál nem probléma, ha a rudat jelentősen a váll mögül kell kiemelni, de a terhelés növekedésével nagyon gyorsan azzá válik.

Hogyan tartsuk karban a vállainkat?

A rúd kiemelése során ugyanúgy elmozdulnak a lapockák, mint a rosszul beállított villamagasság esetében, és rontja a teljesítményt.

Ezért a padon úgy kell elhelyezkedni, hogy a rúd megközelítőleg az áll vonalában legyen. A rúd fogása és a fogás szélessége A rúdnak az enyhén befelé rotált tenyér sarka mentén, közvetlenül az alkar fölött kell lennie nem az ujjtövek közelében.

A biztonság szempontjából a legrosszabb döntés, ha a rudat hüvelykujjal nem fogjuk átés a kar végén rögzítetlenül egyensúlyozunk vele magunk fölött. A fogás szélessége általánosságban cm középértéken mozog a mutatóujjak között mérvede amíg az alkar függőleges tud maradni a rúd alatt, ez a szélesség preferencia kérdése.

A különböző fogásszélességek szerint változik a vállízületre ható erőkar iránya, és ez által a mozgásban részt vevő izmok aktivizációja.

A tricepszben erősebb sportolóknak célszerű szűkebben, a mellben erősebbeknek szélesebben fogni. A szűk és a széles fogás Szűk fogás esetén a váll elülső része és a tricepsz, míg széles fogás esetén a mellizom a fő mozgató.

Sérülések az úszósportban

A szűk fogás kb. Ha a szűk fogású fekvenyomás során "szétáll" a könyökakkor az csak a csukló- és a könyökízület túlterhelését okozza, nem a tricepsz és a váll erősebb aktivációját. A szűk fogás esetén nem kell nem is szabad törekedni sem a teljesen a törzshöz zárt felkarra, sem az alkar föggőlegességére.

A felkar annyira legyen a vállízület fájdalom a pad nyomása közben mellé zárva, ill. A szaggitális síkban való eltérés azt befolyásolja, hogy a váll vagy a tricepsz kapjon nagyobb terhelést.

Az ultraszéles fogás igen népszerű elsősorban testépítők körébenaminek célja a mellizom lehető legnagyobb terhelésének előidézése. A vállcsúcs elhelyezkedése meghatározza a boltozat geometriájátés az minél kisebb, annál nagyobb esély van az ütközésére.

Az "izomérzetre" kifejtett pozitívnak tekintett hatást a jelentősen megnövekedett erőkaron és a csökkent mozgástartomány miatt alkalmazható nagyobb súlyon felül az okozza, hogy a felkar túlzott nyitása következtében az izomrostok szarkomerei nyújtottabbak, azaz nagyobb az "előfeszítés" bennük, ami még az erőkifejtésre is visszahat vö. A felkar által bezárt szög A felkar és a törzs közötti szög összefüggésben áll a fogás szélességével, az cm-es közepes fogás esetén megközelítőleg 45°.

Szélesebb fogás esetén több, szűkebb fogás esetén kevesebb, de nem döntés kérdése, hanem a fogás szélessége, ill. A láb elhelyezése és a híd A láb elhelyezésekor és a munkába bevonása során az a cél, hogy a nyomás során a teljes test kellően feszes legyen, hogy a befektetett energia a rúd célirányos mozgatására fordítódhasson ne pl.

Maga a nyomás nem függ a lábaktól, de a láb "tolása" leg drive ténylegesen segíti az erőkifejtést, az ez által biztosítható feszes, stabil testhelyzeten keresztül. Első lépésként a lábakat olyan szélesen kell magunk mellé helyezni, ami kb.

Közvetlenül a gyakorlat megkezdésekor még a rúd kiemelése előtt a sarkakat le kell nyomniez létrehozza a kellő feszességet. Ez az általános célú erőedzésre vonatkozik, ahol csak egy minimális hidalást alkalmazunk, amelynek kizárólag a megfelelő feszesség megteremtése a célja.

Az erőemelők ennél akár lényegesen nagyobb hidat is alkalmazhatnak, de az ő céljuk a feszességen túl a bordakosár minél magasabbra helyezése, amely nagyobb megmozgatható súlyt tesz lehetővé két ok miatt.

Egyrészt rövidül a rúd mozgástartománya esetleg még a holtpontig sincs leengedveez által kevesebb az elvégzett munka. Másrészt minél meredekebb a mellkas beesési szöge, annál féreg kenőcs ízületi fájdalmak kezelésére a kontrakció mechanikai hatékonysága, mert a fő mozgató mellizom egyre inkább ahhoz a síkhoz közel mozgatja a felkart, amely síkban a rostjai elhelyezkednek, amelyben a legnagyobb erőkifejtésre képes.

A padon "laposan" fekve ezzel szemben a két sík közel merőleges, ami rontja az erőkifejtés hatékonyságát.

Mit szabad, és mit nem SMR masszázs (myofasciális önmasszázs) során

A hidalás egészségügyi vonatkozása A híd alkalmazása a fekvenyomás során mindenképpen a gerinc hiperextenzióját okozza, beleértve a lumbális gerincszakaszt is. A túlzottan homorú hát miatt a porckorongok terhelése megnő, és a csigolyák porckorongok és csigolyaízületek túlterhelődnek. Minél nagyobb a híd, és minél erősebb a láb tolása, annál nagyobb megterhelést jelent a porckorongoknak és csigolyaízületeknek. Egyéni tolerancia kérdése, hogy ezt ki hogyan viseli el, de minél nagyobb a híd és az edzésvolumenannál valószínűbb, hogy problémát okoz előbb-utóbb.

Versenysportolóként nyilván nincs opció vagy egészséges vagyok és tolom akár begyógyszerezvevagy sérült vagyok, és akkor meg nemde hobbisportolóként érdemes vállízület fájdalom a pad nyomása közben is figyelembe venni. A törzs szöge A fekvenyomás során a törzs vízszinteshez viszonyított szöge meghatározza a fő célizomnak tekinthető mellizom erőkifejtési képességét avagy, hogy mekkora terhelés éri. Az izomaktiváció vállízület fájdalom a pad nyomása közben mérési módszere az izomkontrakció alatti elektromos aktivitás mérése EMG.

Mivel vállízület fájdalom a pad nyomása közben az EMG csak az izmok elektromos, és nem a mechanikai aktivitásával arányos, így a gyakorlatban az EMG mellett a vállízület fájdalom a pad nyomása közben erőt is figyelembe kell venni, hogy az izom tényleges, valós munkavégzés közbeni, a biomechanikai és élettani tényezőket is számításba vevő aktivációjához jussunk.

A mellizom mindhárom része akkor kapja a legnagyobb terhelést, ha a távolított kart a törzs síkjában frontális közelítjük. Ekkor a mozgás síkja egybeesik a mellizom rostjainak síkjával, ill. Ezt a mozdulatot ugyan nem tudjuk fekvenyomással létrehozni, de lehet közelíteni hozzá csak nem biztos, hogy érdemes is.

A fekvenyomás során is a gravitáció a rúdra függőlegesen hat. Ez a függőleges és a törzs meghatározott szögeket hoznak létre a különböző dőlésszögű padokon végzett gyakorlatok esetén. Minél nagyobb ez a szög azaz a váll szagittális síkú flexiójavagyis minél jobban el van távolítva előre a kar a törzstől a negatív ferdepadtól a pozitív ferdepados nyomás felé haladvaannál kisebb izomaktiváció érhető el a mellizom mindhárom részében külön-külön és összességében is. A felkar egyre kirotáltabb lesz, ezzel együtt a mellizom tapadási helye is egyre inkább kifelé rotálódik a felkarral együtt, egyre távolabb kerül az optimális síktól.

Ebben a kirotált helyzetben kell a mellizomnak úgy közelíteni a kart, hogy közben a másik funkciója a berotáció nem érvényesülhet mert előre mozdulna a rúd, és magunkra ejtenénk a súlyt.

Emiatt csökken a teljesítmény a mellizom minden része vonatkozásában, mivel a mellizom csak akkora erőt fejthet ki, kenőcsök ízületekhez szemben a stabilizáló izmok a rotátorköpeny kirotátor izmai az artrózis különbsége a bokaízület artritiszétől a váll hátsó része képesek a felkarcsontot a megfelelő helyzetben tartani a vállízületben.

A másik teljesítményt csökkentő tényező a szarkomerek egyre nagyobb megnyúlása az alsóbb izomrostokban. Egyre jobban megnyúlnak a mellizom alsóbb rostjai, és egyre jobban megnyújtott szarkomerek vesznek részt a kontrakcióban vö. A harmadik ok, hogy minél inkább előreemelt a kar, annál távolabb kerül az alsóbb rostok húzásiránya a kar mozgásának síkjától, így nyilvánvalóan kevésbé is tudnak aktiválódni a mozdulatban. Mivel a felsőbb rostok eredése orvos ízületi fájdalom kulcscsonton és a forgáspont a vállízület nagyjából egy magasságban található, a felső rostok a kar előreemelése során nagyjából végig azonos hosszon maradnak.

Emellett a fő fekvenyomástípusok esetén a felső rostok húzásiránya a fenti elhelyezkedésük alapján nagyjából mindig illeszkedik a kar mozgássíkjához. A fentiek adnak magyarázatot arra a gyakorlatból is ismert jelenségre, hogy a vízszintes fekvenyomáshoz képest kisebb súllyal vagyunk képesek dolgozni pozitív ferdepadon, míg negatív ferdepadon nagyobb súlyok alkalmazhatóak.

Érdemes azonban azt is számításba venni, hogy pozitív ferdepadon nő a mozgástartomány, míg negatív ferdepadon csökken, így a negatív ferdepadon végzett munka során a nagyobb súly nem biztos, hogy kompenzálja ezt a kieső munkát. A paddőlés és a mellizom részeinek aktivációja Az alábbi grafikonból az olvasható ki, hogy a különböző dőlésszögű fekvenyomó-gyakorlatok alkalmazása nem a mellizom három anatómiai részének egymáshoz viszonyított aktivációját befolyásolja, hanem a felkar törzshöz viszonyított mozgásának megfelelően a teljes mellizom aktivációját.

Mindhárom rész a negatív ferdepadon mutatja a legnagyobb aktivitást, míg pozitív ferdepadon a legkisebbet. Az általánosan alkalmazott összes dőlésszögnél a mellizom felső része mutatja a legnagyobb aktivitást, és az alsó rész a legkisebbet.

Vagyis leegyszerűsítve, a pozitív artritisz artrózisának kezelése agyaggal nem térdízület, mint kezelni "felső mell" gyakorlata, mert negatív ferdepadon nagyobb az aktivációja, a negatív ferdepad pedig nem az "alsó mell" gyakorlata, mert bár ekkor a legnagyobb az aktivációja, a felső részé messze meghaladja azt.

A felső rostok a kedvezőbb húzásirányuk mellett azért is képesek nagyobb erőkifejtésre, mert a tapadási helyük sokkal lentebb van a felkarcsonton, így az erőkar, amin a kontrakciójuk kifejti a hatását, optimálisabb. Mindez nem jelenti azt, hogy a negatív ferdepados gyakorlatot érdemes lenne az edzésprogramok részévé tenni, hiszen a grafikonból az is látszik, hogy a vízszintesen végzett gyakorlat aktivációja alig marad el, viszont a nagyobb mozgástartomány sokkal hatékonyabbá teszi.

A lapocka A lapockák megfelelő elhelyezkedése fontos teljesítménynövelő mi fáj a térd ízületi megbetegedésekor, hiszen a felsőtest megfelelő stabilitása és feszessége nélkül nem leszünk képesek a teljesítményünk realizálására.

A váll egészsége szempontjából pedig kritikus, mert ha "szétálló" lapockákkal vettük ki a rudat, akkor a leszorítóerő "letapasztja" azokat a padhoz, és nem lesznek képesek elmozdulni, a gerinc felé közelíteni, holott a leengedés során ami gyakorlatilag a váll horizontális abductiója ezt kellene tenniük.

miért fáj az ízületek a rheumatoid arthritisben

Az ennek hiányában mégis leengedett rúd feszültséget kelt a vállízületben. Ezért a lapocka megfelelő pozícióját már a kiemelés előtt fel kell venni, és a gyakorlat ismétlések alatt megőrizni. A megfelelő pozíció azt jelenti, hogy a lapockákat a rúd kivétele előtt izomerővel közelíteni és süllyeszteni kell, a végrehajtás során pedig nem szabad a vállnak elmozdulnia.

Sportgyógyászati eszközök, tanácsok

Ha nem vagyunk képesek a lapockákat a rombusz- és trapézizmok igénybevételével a megfelelő pozícióba juttatni, akkor azok aktivációs munkája kerüljön célkeresztbe, és ne a súlytartó állvány lökdösésével igyekezzünk a kiegyensúlyozatlanság kijavítását megkerülni már csak azért is, mert a gyakorlat közben is ezeknek az izmoknak a munkája szükséges a stabil lapockákhoz.

A légzés Mint minden alapgyakorlat, a fekvenyomás esetén is stabilizálja a felsőtestet, így támogatja a teljesítményt a megfelelő levegővétel és préselés. A mellüregben megnövekedett nyomás rögzíti a bordakosarat, ami lehetővé teszi, hogy a kontrakció során hatékonyabb legyen az izmok erőkifejtése. Az izmok eredése a mellkason szilárd, nem mozdulnak el, így vállízület fájdalom a pad nyomása közben erőkifejtés csak a tapadást, a karokat tudja mozdítani, így a kifejtett erő nem "szivárog" el, hanem ténylegesen a rúd mozgatására fordítódik.

Muscle and Fitness testépítő és fitnesz magazin

A légzés technikája egyéni preferencia- és tapasztalatfüggő. Általánosságban elmondható, hogy a kezdők szívesebben alkalmazzák és ezt is tanítják nekik az ismétlésenkénti légzést, amikor a negatív szakasz alatt belélegeznek, és a pozitív szakaszban a holtpontot követően kifújnak. Haladó sportolók azonban főleg nagysúlyos, alacsony ismétléses sorozatok közben nem lélegeznek ki a sorozat alatt, hanem a belégzést követően préselnek az összes ismétlésen keresztül ez a legtöbb embernél max.

Ennek magyarázata az, hogy bármilyen szintű kilégzés a bordakosár rögzítettségének romlásával jár, ami a teljesítményt is csökkenti. A legjobb teljesítmény elérése érdekében a levegőt a gyakorlat vagy sorozat megkezdése a rúd kivétele előtt kell venni, mert akkor még a mellizom nem húzza a bordákat, és teljesebb belégzésre kerülhet sor.

Ha a levegővétel akkor történik, amikor a súly már terhel, akkor a tüdő nem telik el rendesen levegővel. Ez kezdőként nem okoz észrevehető teljesítménycsökkenést, haladóként azonban igen. Amikor a rudat kiemeljük, már feszesnek kell lenni, és azt meg is kell őrizni a gyakorlat vagy sorozat vállízület fájdalom a pad nyomása közben. Az ismétlések között csak felszínes légcsere történhet, mely nem elég nagy ahhoz, hogy rontsa a feszességet, de elég ahhoz, hogy a sorozat teljesíthető legyen.

Ez max. A súlyemelő-öv alkalmazása a guggoláshoz hasonlóan segít nagyobb has- és mellűri nyomást létrehozni, ami nagyobb stabilitást tesz lehetővé. A gyakorlat végrehajtása Miután beállítottuk a rúdtartó magasságát, feküdjünk a padra úgy, hogy a rúd az áll vonalában legyen. A lábak legyenek a normál guggolásunknak megfelelő szélességű terpeszben, annyira magunk alá húzva, hogy a sarkak cm-el emelkedjenek el. Fogjuk meg a rudat a nekünk megfelelő szélességben kiindulási alap cm.

A rudat fogva hozzuk létre a hidat. Minimálisan emeljük meg a hátat, és enyhe homorítással feküdjünk vissza, majd húzzuk össze és süllyesszük le a lapockákat.

Miután a kiindulási testhelyzetet felvettük, kezdjük meg a gyakorlatot.

Vállizom gyakorlatok

Vegyünk egy nagy levegőt és tartsuk vissza, nyomjuk le a sarkakat és akasszuk ki a könyököt. Ha a magasság beállítása jó, ennyi elég ahhoz, hogy kihúzzuk a rudat a jó esetben alacsony peremű J-kampó fölül a vállízület vonaláig. Engedjük le a rudat olyan mozgáspályánami biztosítja, hogy az alkar megközelítőleg függőleges legyen. Az alsó holtpontra érve a mellkason való pattintás nélkül vagy akár megállítás után kezdjük meg a rúd kinyomását.

A sarkakat nyomjuk a padlóba minél erősebben, de úgy, hogy a csípő ne emelkedjen el a padról. Az általános ajánlás az, hogy a rúd útja a negatív és pozitív szakaszban is ugyanaz. A gyakorlat viszont mást mutat, függ a tapasztalattól, az alkalmazott terheléstől és az egyéni sajátosságoktól is. A gyakorlat végeztével a rudat tegyük vissza a villába és ne dobjuk. A guggoláshoz hasonlóan először nyomjuk neki a villa függőleges részének, és csak azután engedjük le, ha megbizonyosodtunk róla, hogy a rúd a villa fölött van.

Fontos, hogy nem a "villából" és a "villába" nyomunk, azaz a kivétel után a rúdnak először a váll vonalába kell kerülni, és csak ezután kezdjük a leengedést.

A gyakorlat végén is a váll vonalában kell lenni a rúdnak, és csak ezután engedjük hátra a lerakáshoz. Nem a villa fölé lökjük a súlyt, hogy minél hamarabb letehessük. A fekvenyomó-ruha és a katapult A fekvenyomó-ruha és a katapult is tartó jellegű kiegészítő, vagyis nem a test erőkifejtő képességét fokozza, hanem maga az eszköz fejt ki erőt.

Vállfájós vagy? Így nyomj fekve!

A negatív szakaszban a szövetanyag megfeszül, és a tárolt energia a pozitív szakaszban hozzáadódik az izmok által kifejtett erőhöz. A fekvenyomó-ruha egyetlen cél elérésére alkalmas, hogy nagyobb súly legyen a rúdon.

A ruha a mozgás alsó pontján ahol a mellizom ereje a döntő fejti ki legerősebben a hatását, így a mellben erős sportolóknak kevesebbet segít, míg a tricepszben erősebbeknek sokat. A ruha hatásának mértékét jól jellemzi, hogy sokszor az a súly, amit a felső mozgástartományban a sportoló képes mozgatni, kevés ahhozhogy a rúd az alsó holtpontig eljuthasson a ruha ellenállásával szemben.

  1. Így óvd a vállaid! 6 edzésmódszer
  2. Így óvd a vállaid!

A katapult céljaként jellemzően két dolgot jelölnek meg: nagyobb súly, több ismétlés ugyanazzal a súllyal. Valójában a gyártó és forgalmazó cégek hypeolják az eszközt, mert sem a több ismétlésnek, sem a nagyobb súlynak nincs valós haszna, mert a többletet az eszköz biztosítja, nem az izommunka. Ellenben az ízületeket valósan jobban terheli. Amennyiben valaki nem kifejezetten ruhás fekvenyomónak készül, alkalmazása csupán az egóra fejt ki pozitív hatást.

További a témáról